Buddha négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban csak az egyhegyűség marad. Hétköznapi ember szintjén általában az első szintű elmélyedésig tudunk jutni tanító vagy mester segítsége nélkül.  

ELSŐ SZINTŰ ELMÉLYEDÉS:

 Felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség.

   Amikor egy ember tartózkodva az érzékiségtől, tartózkodva a haszontalan (tudati) minőségektől, az első dzshánába lép és ott időzik: elragadtatás és öröm születik ebből az elvonultságból, amelyekkel együtt jár a gondolkodás és a fogalomalkotás.

 

 MÁSODIK SZINTŰ ELMÉLYEDÉS

Elragadtatás, boldogság

A gondolatok és a fogalomalkotás elcsitulásával a második dzshánába lép és ott időzik: elragadtatás és öröm születik ebből a gondolatoktól és fogalmaktól mentes higgadt egységesült tudatosságból, egy belső bizonyosság.

 

HARMADIK SZINTŰ ELMÉLYEDÉS

Boldogság

Az elragadtatottság elhalványulásával egykedvű, éber és figyelmes marad, és testében kellemes érzést érez.

 

NEGYEDI SZINTŰ ELMÉLYEDÉS

Egyhegyűség

Amikor egy ember elhagyja a kellemes és kellemetlen [érzeteket], ahogyan korábban már eltűnt a lelkesedés és az aggodalom, a negyedik dzshánába lép és ott időzik, ami az egykedvűség és éberség sem kellemes, sem kellemetlen tisztasága.

Címkék: meditáció elmélyedés

A bejegyzés trackback címe:

https://nyugtatogondolatok.blog.hu/api/trackback/id/tr103490474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.