Buddha négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban csak az egyhegyűség marad. Hétköznapi ember szintjén általában az első szintű elmélyedésig tudunk jutni tanító vagy mester segítsége nélkül.  

ELSŐ SZINTŰ ELMÉLYEDÉS:

 Felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség.

   Amikor egy ember tartózkodva az érzékiségtől, tartózkodva a haszontalan (tudati) minőségektől, az első dzshánába lép és ott időzik: elragadtatás és öröm születik ebből az elvonultságból, amelyekkel együtt jár a gondolkodás és a fogalomalkotás.

 MÁSODIK SZINTŰ ELMÉLYEDÉS

Elragadtatás, boldogság

A gondolatok és a fogalomalkotás elcsitulásával a második dzshánába lép és ott időzik: elragadtatás és öröm születik ebből a gondolatoktól és fogalmaktól mentes higgadt egységesült tudatosságból, egy belső bizonyosság.

HARMADIK SZINTŰ ELMÉLYEDÉS

Boldogság

Az elragadtatottság elhalványulásával egykedvű, éber és figyelmes marad, és testében kellemes érzést érez.

NEGYEDI SZINTŰ ELMÉLYEDÉS

Egyhegyűség

Amikor egy ember elhagyja a kellemes és kellemetlen [érzeteket], ahogyan korábban már eltűnt a lelkesedés és az aggodalom, a negyedik dzshánába lép és ott időzik, ami az egykedvűség és éberség sem kellemes, sem kellemetlen tisztasága.

A szenvedés megszüntetésének az útja (márga/magga) az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek. Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet.

ERÉNY/ A helyes beszéd: Tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől. Azaz igaz, egyetértést hozó, szeretettel és szellemmel teli beszéd a helyénvaló. Kerüljük a csak a beszéd kedvéért való, alaptalan és össze-vissza beszédet, de ne zárkózzunk el az embertársakkal való érintkezéstől

ERÉNY/ A helyes cselekvés: Tartózkodni az élet elvételétől, a lopástól, a helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől.

ERÉNY/ A helyes életmód: Javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg, illetve nem hágjuk át a helyes beszéd és cselekvés elveit.

A szenvedés megszüntetésének az útja (márga/magga) az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek. Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet.

BÖLCSESSÉG/ A világ elfogulatlan látása és belátása: annak, hogy: a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti.

BÖLCSESSÉG/ A helyes szándék: Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését. Tartsuk távol lelkünktől a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tetteket.

A szenvedés megszüntetésének az útja (márga/magga) az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek.

Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet.

Az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése, amivel magunknak és másoknak a kárára vagyunk, belsőleg pedig minden rossz elkerülése.

Az elmélyedés teremti meg az alapját annak, hogy mélyrehatóan vizsgálhassuk meg magunk és a jelenségek valódi természetét.

Bölcsesség: végül felismerve minden jelenség állandótlanságát, szenvedésteliségét és éntelenségét, véglegesen megszabadulhassunk a sóvárgástól.

- Ha a tudat olyan, mint a tenger, akkor az erényesség az, ami leállítja a tomboló viharokat, az elmélyedés pedig megszünteti a különféle irányok szeleit, aminek következtében a tenger nyugodttá válik. Ha pedig elnyugodott ily módon a tenger, akkor lehetősünk nyílik lenézni egészen a fenekéig is.