Buddha magyarázata szerint az élet nem kielégítő, amelyben folyvást hajszoljuk a nem tartós boldogságot.
Az érző lények minden pillanatban a boldogságot keresik:
az étel a gyomor éhségét csillapítja, a partner a szív vágyait csillapítja, az utód, a szakma és az ambíció a sikeresség utáni vágyakozásában segít, a szavak és gondolatok az intellektuális éhséget enyhítik.
Ezek egyike sem tökéletesen kielégítő.
Végül mindenkinek meg kell halnia, hátrahagyva mindent, amit addig keservesen összekuporgatott.